• Megjelenítés

madár istván

Itt az inflációs rém, a forint pedig történelmi mélypontja közelében - miért?

Itt az inflációs rém, a forint pedig történelmi mélypontja közelében - miért?

A koronavírus-válság magas inflációba torkollott a világban és Magyarországon is. Úgy tűnik, a világ túlreagálta a krízist, és a gazdaságpolitikák túlstimulálták a gazdaságokat. Eközben a kínálati jellegű tényezők további áremeléseket okoznak. Idehaza a jegybank kamatemelésekkel reagált az egyre növekvő inflációs kockázatokra, ám ennek egyelőre nincs érdemi hatása, sőt: a forint történelmi mélypontja közelében tartózkodik. Hogyan értelmezhetjük a gazdasági mozgásokat és a hazai jegybanki politika reakcióit? Erről beszélgettünk Beke Károllyal és Madár Istvánnal, a Portfolio elemzőivel.

Zsiday Viktor: a választások után jöhet a költségvetési feketeleves

Zsiday Viktor: a választások után jöhet a költségvetési feketeleves

Benne van a levegőben, hogy a 2022-es magyar parlamenti választás erősen kockázatos esemény lesz - vélekedett a Válasz Online-nak adott interjújában Zsiday Viktor befektetési szakember. A portfóliómenedzser Madár Istvánnal, a Portfolio vezető elemzőjével közösen beszélt a portálnak a kormány költségvetési politikájáról, eladósodásról, a választási költekezésről és arról is, hogy milyen fiskális politika várhat ránk a következő év második felében.

Kollégánk Prima Díjat nyert

Kollégánk Prima Díjat nyert

A Prima Primissima Alapítvány közzétette idei Primáit, akik közül kikerülnek az idei Prima Primissima díjasok. Külön öröm számunkra, hogy kollégánk, Madár István a magyar sajtó kategóriában a 2021-es év egyik Primája lett Borbás Mária és Rónai Egon mellett.

Kamatemelésre készül az MNB - Mi ez az inflációs para?

Kamatemelésre készül az MNB - Mi ez az inflációs para?

Közel egy évtized után a szigorítás útjára lép a jegybank. Az ok a túlhevüléstől, az elszabaduló inflációtól való félelem. Miért tört fel mindenhol a világban az inflációs para? Hogyan reagálhat erre az MNB és a világ nagy jegybankjai? A Portfolio podcastjában erről beszélget Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője, Beke Károly a Portfolio makrogazdasági szakírója és Madár István vezető elemzőnk.

Szuperliga, Netflix és a növekedési kényszer - merre tart az európai űrfoci?

Szuperliga, Netflix és a növekedési kényszer - merre tart az európai űrfoci?

A nagy fociklubok nincsenek a csőd szélén, de üzleti terveik az elmúlt évtizedek óriási növekedésének folytatódásán alapultak. Eközben a labdarúgás mint szórakoztatóipari termék már a Netflixszel versenyez, viszont a szurkolók tradicionális elvárásainak is meg kell felelnie. A Szuperliga gyorsan kivérző ötlete ezekre a kihívásokra próbált választ adni, pocsék megvalósítással. Teremthet-e új értéket egy Major League típusú európai futballszerveződés? Mit szóltak a tőzsdék a nagy klubok dezertálási kísérletéhez? Van-e még növekedés a Bajnokok Ligája rendszerében? Többek között ezekről a kérdésekről beszélgetett Beke Károly, Nagy Viktor és Madár István.

Mikor nyitható a magyar gazdaság? – Nem csak a járványtól függ

Mikor nyitható a magyar gazdaság? – Nem csak a járványtól függ

Valóban feloldhatók-e már akár márciustól kezdve a magyarországi járványügyi korlátozások, vagy érdemes óvatosabbnak lenni és várni kell még legalább április elejéig? Miket kell és miket fog mérlegelni a politika a járványügyi szempontok mellett? Miért nem jött újabb gazdasági mentőcsomag a korlátozásoktól leginkább sínylődő ágazatok számára a 10 millió forintos hitellehetőségen túl és mi ennek az üzenete a gazdasági szereplők számára?

Már Európában a koronavírus: mire számíthatunk?

Már Európában a koronavírus: mire számíthatunk?

A koronavírus 2-3%-os halálozási rátája lényegesen magasabb,mint a szezonális influenza 0,1%-os mutatója, ezért drasztikusabb intézkedésekkel lépnek fel ellene az országok. Úgy tűnik, ebben csak részsikereket értek el, hiszen a koronavírus elszabadult, és egyre több országban üti fel a fejét. A korlátozó intézkedések és az emberek magatartásának változása jelentős kínálati és keresleti sokkhatást váltanak ki, ami a világgazdaság lassulását okozza. A fő csatornák a keresleti oldalon a turizmus és vendéglátás, rendezvényszervezés lehetnek, a kínálati oldalon pedig a gyári leállások, illetve a glboális termelési láncok szétszakadása okoz veszteségeket a feldolgozóiparnak és a szállítmányozásnak - mondja vezető elemzőnk, Madár István.

Mit csináljunk a lángoló brazil esőerdőkkel?

Lángoló esőerdők képeivel és a brazil elnök bizarrnak ható nyilatkozataival vannak tele az újságok címlapjai. Zömében értetlenség és felháborodás a reakció a brazilok látszólagos közönye miatt, és a megszólalók nemzetközi beavatkozást sürgetnek. Egy olyan korban, amikor a klímaváltozás egyre fontosabb téma, a brazil fejlemények globális közügynek számítanak. Legalábbis így tekint rá a közvélemény jelentős része. De mit kezdjünk a lángoló Amazóniával? A támogatás megvonásától, a nemzetközi kooperációban végrehajtott gerilla-tűzoltásig sok minden felmerült, egy lehetőségről viszont kevés szó esik: fizessük Brazíliának. Sokat. Nagyon sokat. Provokatív tartalom következik.

Nem mázli és nem csoda: Miért nő 5%-kal a magyar gazdaság?

Magyarország GDP-növekedése hosszabb ideje levált a nyugat-európaitól, a lassulás a várakozások ellenére elmaradt. A lendületet alapvetően a magyar makrogazdasági politika táplálja azzal, hogy tudatosan magas nyomás alatt tartja a gazdaságot. Erre a válság utáni különleges környezet teremti meg a lehetőséget, de kockázatok így is bőven vannak.

Ekkora motorja vagyunk mi az Európai Uniónak

Ekkora motorja vagyunk mi az Európai Uniónak

Bár a politikusok szívesen hirdetik, a régió egyáltalán nem számít az Európai Unió növekedési motorjának. Számításaink szerint a 11 kelet-közép-európai ország - némi javulás ellenére - továbbra is csak néhány tized százalékpontot ad hozzá az EU GDP-növekedéséhez. Magyarország hozzájárulása ezen belül - hasonlóan a legtöbb kis országhoz - szinte kimutathatatlan.

Tényleg mindent megteszek, de az állam csak nem hiszi el, hogy van két gyerekem

Biztos sokan emlékeznek még, hogy nem is olyan régen a kormány célul tűzte ki a bürokráciacsökkentést, amibe aztán szépen bele is tört a bicskája. Hát nekem az utóbbi hónapokban sokszor eszembe jutott, ugyanis tavaly óta egy egészen szürreális helyzetbe ragadtam: az állami hivatalok útvesztőjében egyszerűen képtelenek vagyunk lezárni egy olyan ügyet, ami igazából már 10 éve lezárult. Az alábbi írás hangsúlyozottan nem a magyar panaszkultúra gazdagítása céljából készült, hanem jobbító szándékkal, hátha akad valaki az államigazgatásban, aki felismeri, hogyan lehetne ügyfélbarátabb, gyorsabb szolgáltatást nyújtani.

Tényleg itt az utolsó pillanatos megoldás Brexit-ügyben?

Tényleg itt az utolsó pillanatos megoldás Brexit-ügyben?

Theresa May és Jean-Claude Juncker kisütött valamit, ami akár óriási fordulatot is hozhat a mindeddig reménytelen tragikomédiaként zajló Brexit-folyamatban. De vajon mekkora ez a fordulat? A választ a következő 12 óra jogi és politikai értelmezése adja meg, vagyis nem akármilyen nap előtt állunk.

Mi a baj a családvédelmi akciótervvel?

Szinte minden nap meglepő információk látnak napvilágot a néhány hete meghirdetett családvédelmi akciótervről. Ezek gyakran egymással ellentétesek, néha nem látszik rajtuk a "demográfiai szándék", a hatások pedig ilyen bizonytalanság mellett megjósolhatatlanok. Éppen ezért talán nem haszontalan végiggondolni, hogy egy gazdaságpolitikai ösztönző programnak milyen nehézségekkel, költségekkel és remélt hasznokkal kell szembenéznie.

Százmilliárdokat mozgat meg Orbán Viktor új csomagja - ki jár jól?

Évértékelő beszédében a gyerekvállalást ösztönző demográfiai programot hirdetett Orbán Viktor. A miniszterelnök által ismertetett hét pont még számos helyen pontosításra szorul, de így is látszik, hogy a demográfiai fordulat végérvényesen a gazdaságpolitika célrendszerének központi elemévé vált. Mit tudunk a kormány új csomagjáról? Kik nyerhetnek vele igazán nagyot?

Miért volt sikeres az Audi-sztrájk? - Három nyomós oka volt!

Az Audi-sztrájk eredményessége azt mutatja, hogy munkavállalók alkupozíciójában valami megváltozott. Nem csak a munkaerőhiány miatt lehetett sikeres a munkabeszüntetés, hanem mert kiderült, a győri Audi szerepe az európai termelési láncban óriási. Összegeztük a tapasztalatokat.

Az Audi-ország és a magyar modell

Az ország egyik legmagasabb bérszínvonalú vállalatánál, az Audinál óriási bérkövetelések fogalmazódnak meg, és a munkavállalók sztrájkkal próbálják kiharcolni a jelentős emelést. Eközben gyakran hallhatjuk, hogy a magyar gazdaságban a bérek összhangban vannak a fejlettségi szintünkkel. És valóban, ha a fejlettségi mutatókat, a bérköltségszinteket, a nemzetgazdasági bérhányadot nézzük, nehéz ezzel vitatkozni. Olyannyira, hogy már maga az MNB is felhívja a figyelmet: a jövőben fontos lenne a béremelkedés ütemének a munkatermelékenység javulási tempójához igazodnia. Ezek szerint indokolatlan a sztrájkhangulat? Csak a munkaerőhiány miatt erős pozícióba került dolgozók gátlástalanságáról lenne szó? Egyáltalán nem. A helyzet ennél bonyolultabb, és talán nem haszontalan áttekinteni a közgazdasági tanulságokat.

Nyakunkon a félelmetes összeomlás, vagy csak pánikkeltés az egész?

Nyakunkon a félelmetes összeomlás, vagy csak pánikkeltés az egész?

Kereskedelmi háború, kínai gazdasági lassulás, részvénypiaci turbulenciák - nem indult simán az év, és a vállalatok felől érkező jelzések alapján valóban romlanak a kilátások. Januárban sorozatban érkeztek a bejelentések elbocsátásokról, profit warningokról, amiből az olyan "sztárok" sem maradtak ki, mint például az Apple, amely 20 éve először volt kénytelen visszavágni a korábban megfogalmazott becsléseit. Ezek vajon csak egyedi sztorik, vagy tényleg itt a globális gazdasági lassulás?

Címlapról ajánljuk
Részletes keresés
–
FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Kibukott a magyar kormány hazárdjátéka: egyszerre a legnagyobb gazdasági kockázat és vonzerő
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel mobilbarát hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Fórum
Partnereink Bankmonitor Avis Opten Budai Egészségközpont MHC Mobility