Átadták az idei Prima Primissima Díjakat
Tíz kategóriában vehették át a Prima Primissima Díjakat a magyar szellemi élet, a művészet, a tudomány és a sport jeles képviselői a Müpában közönség nélkül megtartott pénteki gálaesten.
Tíz kategóriában vehették át a Prima Primissima Díjakat a magyar szellemi élet, a művészet, a tudomány és a sport jeles képviselői a Müpában közönség nélkül megtartott pénteki gálaesten.
A koronavírus-válság magas inflációba torkollott a világban és Magyarországon is. Úgy tűnik, a világ túlreagálta a krízist, és a gazdaságpolitikák túlstimulálták a gazdaságokat. Eközben a kínálati jellegű tényezők további áremeléseket okoznak. Idehaza a jegybank kamatemelésekkel reagált az egyre növekvő inflációs kockázatokra, ám ennek egyelőre nincs érdemi hatása, sőt: a forint történelmi mélypontja közelében tartózkodik. Hogyan értelmezhetjük a gazdasági mozgásokat és a hazai jegybanki politika reakcióit? Erről beszélgettünk Beke Károllyal és Madár Istvánnal, a Portfolio elemzőivel.
Benne van a levegőben, hogy a 2022-es magyar parlamenti választás erősen kockázatos esemény lesz - vélekedett a Válasz Online-nak adott interjújában Zsiday Viktor befektetési szakember. A portfóliómenedzser Madár Istvánnal, a Portfolio vezető elemzőjével közösen beszélt a portálnak a kormány költségvetési politikájáról, eladósodásról, a választási költekezésről és arról is, hogy milyen fiskális politika várhat ránk a következő év második felében.
A Prima Primissima Alapítvány közzétette idei Primáit, akik közül kikerülnek az idei Prima Primissima díjasok. Külön öröm számunkra, hogy kollégánk, Madár István a magyar sajtó kategóriában a 2021-es év egyik Primája lett Borbás Mária és Rónai Egon mellett.
Közel egy évtized után a szigorítás útjára lép a jegybank. Az ok a túlhevüléstől, az elszabaduló inflációtól való félelem. Miért tört fel mindenhol a világban az inflációs para? Hogyan reagálhat erre az MNB és a világ nagy jegybankjai? A Portfolio podcastjában erről beszélget Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője, Beke Károly a Portfolio makrogazdasági szakírója és Madár István vezető elemzőnk.
A nagy fociklubok nincsenek a csőd szélén, de üzleti terveik az elmúlt évtizedek óriási növekedésének folytatódásán alapultak. Eközben a labdarúgás mint szórakoztatóipari termék már a Netflixszel versenyez, viszont a szurkolók tradicionális elvárásainak is meg kell felelnie. A Szuperliga gyorsan kivérző ötlete ezekre a kihívásokra próbált választ adni, pocsék megvalósítással. Teremthet-e új értéket egy Major League típusú európai futballszerveződés? Mit szóltak a tőzsdék a nagy klubok dezertálási kísérletéhez? Van-e még növekedés a Bajnokok Ligája rendszerében? Többek között ezekről a kérdésekről beszélgetett Beke Károly, Nagy Viktor és Madár István.
Valóban feloldhatók-e már akár márciustól kezdve a magyarországi járványügyi korlátozások, vagy érdemes óvatosabbnak lenni és várni kell még legalább április elejéig? Miket kell és miket fog mérlegelni a politika a járványügyi szempontok mellett? Miért nem jött újabb gazdasági mentőcsomag a korlátozásoktól leginkább sínylődő ágazatok számára a 10 millió forintos hitellehetőségen túl és mi ennek az üzenete a gazdasági szereplők számára?
A koronavírus 2-3%-os halálozási rátája lényegesen magasabb,mint a szezonális influenza 0,1%-os mutatója, ezért drasztikusabb intézkedésekkel lépnek fel ellene az országok. Úgy tűnik, ebben csak részsikereket értek el, hiszen a koronavírus elszabadult, és egyre több országban üti fel a fejét. A korlátozó intézkedések és az emberek magatartásának változása jelentős kínálati és keresleti sokkhatást váltanak ki, ami a világgazdaság lassulását okozza. A fő csatornák a keresleti oldalon a turizmus és vendéglátás, rendezvényszervezés lehetnek, a kínálati oldalon pedig a gyári leállások, illetve a glboális termelési láncok szétszakadása okoz veszteségeket a feldolgozóiparnak és a szállítmányozásnak - mondja vezető elemzőnk, Madár István.
Nyolc éve él a kormány újraiparosítási terve, amely nem csak a szektor versenyképességének javítását tűzte ki célul, hanem azt is, hogy a gazdaságban képviselt súlya drasztikusan emelkedjen. Az ipar azonban nemhogy közelítene a 30%-os célértékhez, hanem kifejezetten távolodik attól. A jó hír, hogy ezért teljesen felesleges búslakodni.
Lángoló esőerdők képeivel és a brazil elnök bizarrnak ható nyilatkozataival vannak tele az újságok címlapjai. Zömében értetlenség és felháborodás a reakció a brazilok látszólagos közönye miatt, és a megszólalók nemzetközi beavatkozást sürgetnek. Egy olyan korban, amikor a klímaváltozás egyre fontosabb téma, a brazil fejlemények globális közügynek számítanak. Legalábbis így tekint rá a közvélemény jelentős része. De mit kezdjünk a lángoló Amazóniával? A támogatás megvonásától, a nemzetközi kooperációban végrehajtott gerilla-tűzoltásig sok minden felmerült, egy lehetőségről viszont kevés szó esik: fizessük Brazíliának. Sokat. Nagyon sokat. Provokatív tartalom következik.
Magyarország GDP-növekedése hosszabb ideje levált a nyugat-európaitól, a lassulás a várakozások ellenére elmaradt. A lendületet alapvetően a magyar makrogazdasági politika táplálja azzal, hogy tudatosan magas nyomás alatt tartja a gazdaságot. Erre a válság utáni különleges környezet teremti meg a lehetőséget, de kockázatok így is bőven vannak.
Bár a politikusok szívesen hirdetik, a régió egyáltalán nem számít az Európai Unió növekedési motorjának. Számításaink szerint a 11 kelet-közép-európai ország - némi javulás ellenére - továbbra is csak néhány tized százalékpontot ad hozzá az EU GDP-növekedéséhez. Magyarország hozzájárulása ezen belül - hasonlóan a legtöbb kis országhoz - szinte kimutathatatlan.
Biztos sokan emlékeznek még, hogy nem is olyan régen a kormány célul tűzte ki a bürokráciacsökkentést, amibe aztán szépen bele is tört a bicskája. Hát nekem az utóbbi hónapokban sokszor eszembe jutott, ugyanis tavaly óta egy egészen szürreális helyzetbe ragadtam: az állami hivatalok útvesztőjében egyszerűen képtelenek vagyunk lezárni egy olyan ügyet, ami igazából már 10 éve lezárult. Az alábbi írás hangsúlyozottan nem a magyar panaszkultúra gazdagítása céljából készült, hanem jobbító szándékkal, hátha akad valaki az államigazgatásban, aki felismeri, hogyan lehetne ügyfélbarátabb, gyorsabb szolgáltatást nyújtani.
A várakozásoknak megfelelően a monetáris szigorítás irányába mozdult el tegnap az MNB, de a hozzá társított üzenetek és adatok együttese nehezen áll össze egy koherens egésszé, így a döntés indoklása felvet kérdéseket.
Igen, a cím nem tévedés: valóban az jöhet el, hogy a briteket - miután jól megszavazták, hogy nem akarnak megállapodás nélkül kilépni az unióból - az Európai Unió vezetői egyszerűen kirúgják a közösségből.
Theresa May és Jean-Claude Juncker kisütött valamit, ami akár óriási fordulatot is hozhat a mindeddig reménytelen tragikomédiaként zajló Brexit-folyamatban. De vajon mekkora ez a fordulat? A választ a következő 12 óra jogi és politikai értelmezése adja meg, vagyis nem akármilyen nap előtt állunk.
Szinte minden nap meglepő információk látnak napvilágot a néhány hete meghirdetett családvédelmi akciótervről. Ezek gyakran egymással ellentétesek, néha nem látszik rajtuk a "demográfiai szándék", a hatások pedig ilyen bizonytalanság mellett megjósolhatatlanok. Éppen ezért talán nem haszontalan végiggondolni, hogy egy gazdaságpolitikai ösztönző programnak milyen nehézségekkel, költségekkel és remélt hasznokkal kell szembenéznie.
Évértékelő beszédében a gyerekvállalást ösztönző demográfiai programot hirdetett Orbán Viktor. A miniszterelnök által ismertetett hét pont még számos helyen pontosításra szorul, de így is látszik, hogy a demográfiai fordulat végérvényesen a gazdaságpolitika célrendszerének központi elemévé vált. Mit tudunk a kormány új csomagjáról? Kik nyerhetnek vele igazán nagyot?
Az Audi-sztrájk eredményessége azt mutatja, hogy munkavállalók alkupozíciójában valami megváltozott. Nem csak a munkaerőhiány miatt lehetett sikeres a munkabeszüntetés, hanem mert kiderült, a győri Audi szerepe az európai termelési láncban óriási. Összegeztük a tapasztalatokat.
Az ország egyik legmagasabb bérszínvonalú vállalatánál, az Audinál óriási bérkövetelések fogalmazódnak meg, és a munkavállalók sztrájkkal próbálják kiharcolni a jelentős emelést. Eközben gyakran hallhatjuk, hogy a magyar gazdaságban a bérek összhangban vannak a fejlettségi szintünkkel. És valóban, ha a fejlettségi mutatókat, a bérköltségszinteket, a nemzetgazdasági bérhányadot nézzük, nehéz ezzel vitatkozni. Olyannyira, hogy már maga az MNB is felhívja a figyelmet: a jövőben fontos lenne a béremelkedés ütemének a munkatermelékenység javulási tempójához igazodnia. Ezek szerint indokolatlan a sztrájkhangulat? Csak a munkaerőhiány miatt erős pozícióba került dolgozók gátlástalanságáról lenne szó? Egyáltalán nem. A helyzet ennél bonyolultabb, és talán nem haszontalan áttekinteni a közgazdasági tanulságokat.
Akár egy évtizeden belül széles körben elterjedhet.
Sok a beteg, a tünetek igen kellemetlenek.
Több időre van szükségük a hatóságoknak.
Fontos embereket rúgtak ki.
Továbbra is tagadja a vádakat.
Ezt elemeztük a Checklist keddi adásában.
Jöhetnek a kis moduláris reaktorok?
Nagy baj lehet, ha nem sikerül lokalizálni a száj- és körömfájás betegséget.
